Közel ötven évvel a bemutatása után, immár digitalizált változatban hódít néhány kiválasztott hazai moziban, köztük a Barátságban is Stanley Kubrick 1968-as filmklasszikusa, a 2001: Űrodüsszeia, amelyet rajongói minden idők legjobb sci-fi filmjének, a műfaj alapművének tartanak.
Az emberiség hajnalán egy majomcsapat közelében feltűnik egy titokzatos fekete monolit. Nem tulajdonítanak neki jelentőséget, de mégis megváltozik az életük: felfedezik az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer, HAL meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.
Kik vagyunk? Honnan jövünk? Merre tartunk? Bízhatunk-e feltétlenül a tökéletesnek hitt technikában? Az emberiség hajnalától indul, de az űrkorszakban játszódik a film, amely mély filozófiai kérdésekre keresi a választ. A film alapjául szolgáló Az őrszem című novellát Arthur C. Clarke írta, Kubrick megrendelésére, emellett a rendező több novellát is vett Clarke-tól, így kerekedett ki a film története, amelynek regényváltozatát a forgatások befejeztével adták ki – sokak szerint a regény és a film csak együtt élvezhető.
A filmben nagy hangsúly van a látványon, az effekteken és a zenén. Kubrick nemcsak gondolatiságában, hanem látványában is jóval megelőzte a korát: mai szemmel nézve is elképesztő az a teljesítmény, amit látványban teremtett. Miközben ma már a legprózaibb utcai jelenetet is greenboxban veszik fel, és utólag, számítógépen teszik hozzá azokat a díszleteket, háttereket, effekteket, animációkat stb., amelyek a végső látványt megteremtik, a hatvanas években még nem állt rendelkezésre ilyen technika, így Kubrick valódi díszletekben forgatott, az angliai Shepperton és a Borehamwood Stúdiókban.
Kubrick a legjobb tervezőkkel, építészekkel, makettezőkkel dolgozott, hogy az űrhajók kívül-belül úgy fessenek, ahogy ő megálmodta. Vetítéseket, kameratrükköket, háttereket, új fényképezési eljárásokat is használtak, és bőven be kellett vetni a képzelőerejüket is arról, hogy miként működhet egy hosszú űrutazás. A direktor a munkásságáért csupán egyetlen Oscar-díjat kapott, ennek a filmnek a vizuális effektusaiért.
Ne feledjük, a film még a holdraszállás előtt készült, így a készítők azt sem tudták egész pontosan, hogy a Föld miként fest a Holdról nézve, ahol a történet szerint a második monolittömb áll. Szuperszámítógépek sem léteztek még, ahogy mesterséges intelligencia sem – ehhez képest ütős alapötlet volt, hogy a film egyik főszereplője HAL-9000 legyen, „aki” rátámad az emberre. Kubrick ezzel rögtön az ember egyik legfontosabb szorongását fogalmazza meg a modern technikával szemben.
A filmet a Pannónia Szórakoztató Kft. forgalmazza. A kis, mindössze kétszemélyes cég azt tűzte ki céljául, hogy egyrészt alternatív tartalmakat – operákat, koncerteket, színházi előadásokat – juttasson el a hazai mozikba, másrészt régi, klasszikus filmeket újra műsorra tűzzön, limitált vetítési számban, felújított, digitális változatban. Nézőink az ő jóvoltukból láthatták többek között a Shakespeare’s Globe Színház előadásait vagy A bolygó neve: Halál rendezői változatát.
Lőrincz Miklós
Március 28., szombat 20 óra
Március 30., hétfő 15 óra
Április 1., szerda 15 óra
