Az októberi Meg-Ki filmklubban a Toldi egész estés változatát láthatták a Barátság moziban a nézők, akik a vetítés után a film két alkotójával találkozhattak: a kötetlen hangulatú beszélgetésen Csákovics Lajos és Király Krisztián mesélt a film készítésének folyamatáról, azokról a részletekről, amelyek miatt akár többször is érdemes megnézni Jankovics Marcell utolsó remekét.
A rendező, Jankovics Marcell már nem érhette meg a 12 részes sorozatból készített Toldi – A mozifilm bemutatóját, a film azonban minden szempontból az övé: a forgatókönyvet, a figuraterveket ő írta-rajzolta, ötleteit a filmet befejező stáb mindenütt szem előtt tartotta, beépítette az alkotásba. A Toldi több mint három évig készült, és – az eddigi visszajelzések legalábbis azt jelzik – jól sikerült. Csákovics Lajos társrendező, aki, mint most Fehérváron, más helyszíneken is beült már „álruhában” a vetítésekre, „szereti érezni a rezgéseket”, mondta. Eddig azt tapasztalta: 5–6 éves gyerekek is gond nélkül végigülték és élvezték a 107 perces filmet, „beszippantotta” őket a történet, pedig nem olyan, mint a mai gyors, rohanós animációk. A szerdai vetítésen is ott ült három fiúcska, akik nem a szüleik miatt, hanem azért voltak a moziban, mert meg akarták nézni a filmet. A közönségtalálkozó egyik ifjú résztvevője is igen lelkes volt, a 10 éves Bence a vetítés után sem akart hazamenni, nagyon tetszett neki a film és a lehetőséget kihasználva kíváncsian, közvetlenül kérdezgette a rendezőt, és megígérte: el is olvassa majd Arany művét.
Bár az eredeti pályázati kiírás úgy szólt, hogy a szövegnek teljes egészében el kell hangoznia a filmben, végül nagyjából az eredeti kétharmada került bele, már a sorozatba is. Azért nem az egész, mert más egy vers és más a képek ritmusa, nem lehet elvárni, hogy az éppen látható történések ugyanabban az ütemben folyjanak, mint ahogyan a narrátor elmondja – magyarázta Csákovics Lajos. Egy kérdésre válaszolva a társrendező elmondta: a sorozathoz forgatott Előhang – egyébként az ő döntése alapján – azért maradt ki a mozifilmből, mert annyi mindent megmutat, hogy „elpuffogtattuk volna vele az összes puskaport”. Az egész estés változatba így csak az első négy sor került bele, ennyi is elég, hogy „a hangulatba helyezze” a nézőt.
A korábban készült 12 részes sorozat elérhető, meg lehet nézni, az egyes részek hossza kifejezetten alkalmassá teszi arra, hogy az oktatásban is használják – van is pedagógus ismerős, aki ezt megtette: a diákok sokkal jobban élvezték az így feldolgozott kötelező anyagot, már csak azért is, mert a régies szöveget nehezen értik meg a gyerekek – mondta Csákovics Lajos, aki szerint az igazi Toldi-élményt viszont a mozifilm adja meg. Olyan ez, mintha egy kalandregényt, egy hőstörténetet olvasnánk: egységes íve van az elejétől a végéig. A sorozathoz képest változott a moziváltozat ritmusa, volt, ahol lassítani kellett, másutt pedig ki kellett hagyni részeket, de a dialógusok így is teljes egészében megmaradtak.
A narrátor, vagyis a szellemalakként megjelenő Arany János ötlete Jankovics Marcelltől származik – mondta egy másik nézői kérdésre a társrendező. Az ötlet zseniális, hiszen így azok a jelenetek sem „üresek”, amelyekben csak tájakat látunk. Az animáció alapja Petőfi Sándor 1847-ben Aranyról készített rajza. A hangot pedig Széles Tamás „kölcsönzi”, aki egészen elképesztő teljesítményt nyújt. Nemcsak narrátor, de minden szereplő az ő hangján szólal meg, olyan nagyszerűen, hogy volt néző, aki nem is hitte el, hogy ugyanazt a hangot hallja, például Miklós és Bence párbeszédében.
A rendező arról is beszélt, érdemes a mozifilmet akár többször is megnézni: ahogyan Jankovics Marcell más alkotásaiban, ebben is sok olyan részlet van, amelyet első látásra talán nem sikerül felfedezni. A film nemcsak érdekes, izgalmas, látványos, de olyan mögöttes tartalmakat hordoz, amelyek oktatják, új ismeretekkel ajándékozzák meg a nézőt: bemutatja a lovagvilágot, az öltözködés történetét, de például azt is, hogy hogyan kell felszerszámozni egy lovat vagy vizet húzni a gémeskútból. Tervezték egy olyan dvd kiadását, amely segít értelmezni a film történelmi, művészeti utalásait, ez egyelőre még nem született meg.
Elhangzott, a tervek szerint külföldi fesztiválokra is eljut majd a Toldi, ehhez valószínűleg kétféle angol felirat is készül: az egyik a klasszikus verses, amelyik közelebb áll az eredetihez. A másik mai angol nyelvezetű, amit könnyebb olvasni, és mellette élvezhető maga a film is.
Hajnal Csilla, fotó: Lőrincz Miklós
