A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának… eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát-medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. A film 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak a film középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Az alkotók nem hősöket, hanem igaz embereket akartak közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésük szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra… Tovább

A történetben egy romániai magyar város legnívósabb középiskolájában járunk. Ana irodalmat tanít, diákjaival és kollégáival egyaránt… jó a kapcsolata, a gimnázium megbecsült tanára. Az egyik szülő váratlanul feljelenti két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló film, a Teljes napfogyatkozás ajánlása miatt, kifogásolva a két férfi közötti testi-lelki kapcsolatot. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak. Az egyre kíméletlenebb, a munkáját ellehetetlenítő eljárás nemcsak Ana egzisztenciáját, de minden emberi kapcsolatát próbára teszi. Az alkotás a 48. Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Discovery szekciójában debütált, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon pedig három díjat, köztük a legjobb elsőfilm díját nyerte. Tovább

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok,… felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydíler elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel… A film május 29-i vetítése után Csáki László író-rendező lesz a Barátság mozi Meg-Ki filmklubjának vendége, az alkotókkal Gruber Nóra, az SZKKK munkatársa beszélget. Tovább

Amikor 1848. március 15-én a lánglelkű költő, Petőfi Sándor költeményével, a Nemzeti dallal kirobbantja a magyar forradalmat, az osztrák… elnyomók egy titkos ügynököt bíznak meg a feladattal, hogy állítsa meg a felkelést. Tovább

Egy szeretetreméltó kutya magányosan él New Yorkban a nyolcvanas években. Manhattan pulzáló hétköznapjait nincs kivel megosztania, ezért… úgy dönt, hogy rendel magának egy robotot. A furcsa páros életre szóló barátságot köt, kutya és robot elválaszthatatlanná válnak. A strandidény utolsó napján aztán bekövetkezik a legrosszabb: a robot beragad a tengerparti homokba és a kutyának hátra kell hagynia a legjobb barátját. A strandot bezárják és csak a következő nyáron nyit ki ismét. A Robotálmok Sara Varon világhírű képregényének filmadaptációja. A film világpremierje a világ legrangosabb filmfesztiválján, Cannes-ban volt. Ezt követően az alkotás szerepelt a világ legrangosabb animációsfilm fesztiválja, az Annecy Nemzetközi Animációsfilm Fesztivál versenyprogramjában, ahol elnyerte a legjobb film díját. Az alkotás Európai Filmdíjat nyert a legjobb animációs film kategóriában, és Oscarra is jelölték animációs film kategóriában. Tovább

Meglátta a láthatatlant. Véghez vitte a lehetetlent. Semmelweis. Ma legendaként emlékszünk rá: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre… tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. Akit nem véletlenül emlegetnek így: az anyák megmentője. A saját korában viszont egészen másképp látták. A többi magyar orvos, akivel együtt dolgozott a bécsi szülészeti klinikán, őrültnek hitte: hiszen nem érdekelték a császárváros örömei, csak a munkájának élt. Az osztrák orvosok elviselhetetlenül erőszakosnak tartották: kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt, a rábízott anyák egészsége; és a szent ügy érdekében áthágott minden akadályt, megszegett minden szabályt. Főnöke, a klinika vezetője számára pedig ő volt az élő, kellemetlen lelkiismeret: mert ha Semmelweis doktor elmélete igaz, és a szülészorvosok terjesztik a kórt, amelybe annyi szülő nő belehalt, akkor ők mind gyilkosok… És dolgozott mellette egy szülésznő, aki meglátta benne azt, akit senki más: a szerelemre és megnyugvásra vágyó férfit. Az Oscar-díjra jelölt, legendás rendező-operatőr, Koltai Lajos hazai színészek legjobbjaival készítette el a nagy klasszikus filmek méltó utódját, egy különleges ember történetének magával ragadó, látványos és érzelemgazdag krónikáját. Korhatár: 12 éven aluliak számára nem ajánlott (Téma) A Meg-Ki filmklubban, január 30-án, kedden a vetítés után Nagy Katica és Kovács Tamás lesz a vendégünk. Tovább

Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal, hogy évek óta nem beszélnek egymással.… Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése. Breier Ádám a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak sok humorral beszél a generációs különbségekről, és legfőképpen arról: sosem késő megbocsátani. A keserédes dramedy meghívást kapott az amerikai Palm Springs Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába. Tovább

Illa de Arousa, 1971, a Franco-diktatúra idején. María halászattal keresi a kenyerét, és a falubeli nőknek segít a szülésnél. Amikor… egy fiatal lány véletlenül teherbe esik, María segítségét kéri, aki tudja, hogyan lehet a rozskalászon található fekete mag főzetével abortuszt végezni. A magzat elhajtása illegális a fasiszta rendszerben: a kockázat óriási, és minden érintett nő veszélybe kerül. María menekülni kényszerül, és veszélyes útra indul. Jól tudja, hogy a túlélés a tét. Az alkotás a San Sebastián-i filmfesztiválon a legjobb film díját nyerte. Tovább

Egy gazdag arisztokrata család lánya és egy Peugeot-kereskedő fia házasodni készül. A két család nem is állhatna távolabb egymástól,… és különösen a lány szülei nézik rossz szemmel az esküvőt. A szülők bemutatásakor a fiatalok meglepetéssel készülnek: mindenkinek készíttetnek egy DNS tesztet, amiben megtalálható valamennyi szülő származása. Az eredmények mindenkit megdöbbentenek, s alaposan megzavarják az egyébként sem nyugodt ismerkedést. Az elszabaduló indulatokban a válogatott tréfák mellett változatos sértegetésekkel illetik egymást az összezavarodott örömszülők, és senki nem tudja tovább magában tartani a másikról alkotott véleményét. A Ki hitte volna? a legjobb francia vígjátéki hagyományokat követi. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Bazi nagy francia lagzi-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! Tovább

Fedezze fel az életet Indonézia távoli szigeteinek esőerdeiben! Kameránk intim és érzéki élményt közvetít a Mentawai-szigetek őslakosainak… életéről – annak szépségével és sebezhetőségével. A film főszereplője két sámán egy olyan elszigetelt, vadászó-gyűjtögető kultúrában, amely még a szövést vagy a fazekasságot sem ismeri. Archaikus hagyományaik mégis összetettek, megőrzésre méltók. A film bemutatja az őslakos törzs mindennapi életét, spirituális világukat, valamint saját kultúrájuk és természetes élőhelyük megőrzése iránti elkötelezettségüket. A fakitermelő vállalatok azonban veszélyeztetik a szigetek törékeny ökoszisztémáját. Ritka történelmi felvételek és archív anyagok mesélnek az őslakos kultúra tudatos, évtizedes elnyomásáról – de főszereplőink és a dzsungelben élő utolsó törzsek ellenálló képességéről is. A főszereplő, Aman Lau Lau apó évtizedeken át vezetője volt ennek a küzdelemnek, és törzsük történelmének egyik kulcspontján találkozott a szumátrai kormányzóval. A film második része a geopolitikai összefüggéseket tárja fel, és egy új generációt mutat be, amely csatlakozik főszereplőinkhez a környezetük és kultúrájuk megőrzéséért folytatott harcukban – egy jelentősebb indonéziai mozgalom részeként. Tovább

Michael Light és elszánt csapata a Dominikai Köztársaság dzsungelében teszi próbára magát egy rendkívüli 10 napos, 700 kilométeres… extrémsport-világbajnokságon. A kalandvágyó sportember életében ez az utolsó lehetőség, hogy a régen áhított első helyezést elérje, a túra során azonban váratlanul egy ágrólszakadt kóbor kutya szegődik melléjük. Michael és a különös, mégis méltóságteljes állat között hamarosan megbonthatatlan barátság szövődik, és a verseny végére Michael számára a győzelem, a hűség és a barátság jelentése merőben új értelmet nyer. Tovább

Egy gazdag arisztokrata család lánya és egy Peugeot-kereskedő fia házasodni készül. A két család nem is állhatna távolabb egymástól,… és különösen a lány szülei nézik rossz szemmel az esküvőt. A szülők bemutatásakor a fiatalok meglepetéssel készülnek: mindenkinek készíttetnek egy DNS tesztet, amiben megtalálható valamennyi szülő származása. Az eredmények mindenkit megdöbbentenek, s alaposan megzavarják az egyébként sem nyugodt ismerkedést. Az elszabaduló indulatokban a válogatott tréfák mellett változatos sértegetésekkel illetik egymást az összezavarodott örömszülők, és senki nem tudja tovább magában tartani a másikról alkotott véleményét. A Ki hitte volna? a legjobb francia vígjátéki hagyományokat követi. A főszerepben Christian Clavier látható, aki a kortárs francia vígjáték legnagyobb és legsikeresebb alakja. Olyan filmeket vitt sikerre, mint a Bazi nagy francia lagzi-filmek, a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat, az Asterix és Obelix-filmek, vagy a Családi vakáció – Irány Ibiza! Tovább

Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai mozi egyik legjelentősebb alkotója. A török rendezőóriás filmjei rendszeresen a Cannes-i fesztiválon… debütálnak, ahol sorra nyerik a díjakat – például kiérdemelte a Zsűri Nagydíját (Messze, 2003, Once Upon a Time in Anatolia, 2011), a legjobb rendezés díját (Három majom, 2008), a FIPRESCI-díjat, valamint egyenesen a fesztivál legrangosabb díját, az Arany Pálmát (Téli álom, 2014). Legújabb, Elszáradt füvekről című, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást. A férfi egyhangú élete a vonzó tanárnő (Merve Dizdar az alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte Cannes-ban) megjelenésével, és az iskolában kirobbanó botránnyal fenekestül felfordul. Diákjaik a hatalmukkal való visszaéléssel vádolják meg őket. Az Elszáradt füvekről Ceylantól megszokott módon az emberi lélek legmélyére ás, miközben sokakat foglalkoztató kérdésekhez nyúl rendkívül érzékenyen. Tovább

Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya rendezők dokumentumfilmes csapata egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét… követte öt éven át. A mindössze 700.000 embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. A filmben Amber házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon. Tovább

Miután két munkatársa minden ok nélkül megtámadja, Vincentet hazaküldik a munkahelyéről. De a férfi az irodán kívül sincs biztonságban,… szinte mindenki az életére tör, aki szembe jön vele az utcán. Nyugodt életre aligha számíthat, ráadásul az őt érintő események egyre erőszakosabbá válnak, így menekülni kényszerül. Stéphan Castang sötét humorral és őrülten sokkoló pillanatokkal tarkított, idegőrlő thrillere kirántja a szőnyeget a főszereplője (Karim Leklou) – és a közönség – alól. Tovább