Az I. Székesfehérvári Zsidó Napok programjaihoz kapcsolódva a Barátság mozi a Nagyi projekt című magyar-angol dokumentumfilmjét vetíti december 6-án, csütörtökön 20 órakor és 7-én, pénteken 18 órakor angol nyelven, magyar felirattal. A film három fiatalember felnőtté válásának és nagymamáik múltjának története – egy tényleges és egy szimbolikus utazás formájában. Ahogyan a fiúk bebarangolják Európát, a nagyik – egy angol kém, egy náci németországi táncosnő és egy magyar kommunista holokauszttúlélő – felelevenítik élményeiket, s egy virtuális utazásban csöppenünk a huszadik század történelmébe.
Révész Bálint szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje sikerrel szerepelt a nemzetközi filmfesztiválokon, és elnyerte a magyar filmkritikusok legjobb dokumentumfilmnek járó díját.
Merry, Ruben és Bálint az egyetemen barátkoztak össze, ahol gyorsan kiderült hogy mindhármukat nagyon szoros kapcsolat fűzi a nagymamájukhoz. A nagyik felnőtté válásának történetei kristályosodnak ki unokáikkal folytatott beszélgetéseikben, akik maguk is éppen a felnőtté válás küszöbén állnak.
A magyar nagyit, a zsidó Líviát 16 éves korában deportálták Dachauba, ahol az egész családja odaveszett. A második világháború után lelkes kommunistává vált. Az angol nagyi, Zan 18 éves volt ebben az időben, és a brit titkosszolgálatnak dolgozott kódfejtőként. Személyesen találkozott még Hitlerrel is. A háború után beleszeretett egy férfiba, akiről csak az esküvőjük után tudta meg, hogy ugyancsak kém. Együtt harcoltak a nácizmus, majd a kommunizmus ellen, életüket a titkok és hazugságok jegyében élték. A német nagyi, Gudrun, aki ekkor még csak 9 éves volt, általános iskolás évei alatt lelkesen énekelte a náci indulókat és lenyűgözte a nemzeti szocialista propaganda lelkülete. Ezért a mai napig lelkifurdalása van.
A második generációnak – a szülőknek – sokszor megfogalmazhatatlan viszonya van a történtekhez a traumák okozta nem-mesélés és tagadás folytán. Ezzel szemben az időbeli távolság a nagyszülők által megélt borzalmak és az unokák tudatra ébredése között képessé teszi az unokákat objektívebben gondolkodni a történtekről.
A harmadik generáció, vagyis az unokák felelőssége és feladata megtalálni azt az univerzális nyelvet, amelyet használva az elkövetkező generációk képesek lesznek átörökíteni azokat a tanulságokat és értékeket, amelyek a huszadik században keletkeztek. A klasszikus értékekkel és tabukkal foglalkozó film a filmkészítés folyamatának részleteibe is betekintést ad, képet rajzolva az Y-generáció korszelleméről.
„A film erőssége a magával ragadó főszereplők történeteiben, érzelmeiben és az autentikus szituációkban rejlik. Ezt a nyers szellemet szerettük volna kihangsúlyozni és a sokrétű, változatos nyersanyagból adódó kollázs jellegét tovább fejleszteni. Formai sajátossága, hogy a hét évig tartó, sokszor nehéz körülmények között való forgatás során számos technikát és kamerát használtunk, amelynek eredményeként egy változatos, eklektikus anyag jött létre. A film egy generációk közötti, nemek közötti, összeurópai történet kombinációja, amit mi, a film készítői és egyben szereplői mesélünk el” – mondja Révész Bálint rendező az alkotásról.
A vetítésekre jegyek már foglalhatók a www.baratsagmozi.hu/
