December 7., péntek 18 óra

Nagyi projekt

 feliratos magyar-angol dokumentumfilm, 89 perc, 2017
Szereplők: Rosanne Colchester, Gudrun Dechamps, Révész Lívia
Rendező: Révész Bálint
Forgalmazó: Elf Pictures

A film három fiatalember felnőtté válásának és nagymamáik múltjának története – egy tényleges és egy szimbolikus utazás formájában. Ahogyan a fiúk bebarangolják Európát, a nagyik – egy angol kém, egy náci németországi táncosnő és egy magyar kommunista holokauszttúlélő – felelevenítik élményeiket, egy virtuális utazás is kibontakozik a huszadik század történelmébe.

Révész Bálint szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje sikerrel szerepelt a nemzetközi filmfesztiválokon, és elnyerte a magyar filmkritikusok legjobb dokumentumfilmnek járó díját.

Az I. Székesfehérvári Zsidó Napok programjaihoz kapcsolódva a Barátság mozi a Nagyi projekt című magyar-angol dokumentumfilmet vetíti december 6-án, csütörtökön 20 órakor és 7-én, pénteken 18 órakor angol nyelven, magyar felirattal.

Nagyi projekt

Merry, Ruben és Bálint az egyetemen barátkoztak össze, ahol gyorsan kiderült, hogy mindhármukat nagyon szoros kapcsolat fűzi a nagymamájukhoz. A nagyik felnőtté válásának történetei kristályosodnak ki unokáikkal folytatott beszélgetéseikben, akik maguk is éppen a felnőtté válás küszöbén állnak.

A magyar nagyit, a zsidó Líviát 16 éves korában deportálták Dachauba, ahol az egész családja odaveszett. A második világháború után lelkes kommunistává vált. Az angol nagyi, Zan 18 éves volt ebben az időben, és a brit titkosszolgálatnak dolgozott kódfejtőként. Személyesen találkozott még Hitlerrel is. A háború után beleszeretett egy férfiba, akiről csak az esküvőjük után tudta meg, hogy ugyancsak kém. Együtt harcoltak a nácizmus, majd a kommunizmus ellen, életüket a titkok és hazugságok jegyében élték. A német nagyi, Gudrun, aki ekkor még csak 9 éves volt, általános iskolás évei alatt lelkesen énekelte a náci indulókat és lenyűgözte a nemzeti szocialista propaganda lelkülete. Ezért a mai napig lelkifurdalása van.

A második generációnak – a szülőknek – sokszor megfogalmazhatatlan viszonya van a történtekhez a traumák okozta nem-mesélés és tagadás folytán. Ezzel szemben az időbeli távolság a nagyszülők által megélt borzalmak és az unokák tudatra ébredése között képessé teszi az unokákat objektívebben gondolkodni a történtekről.

A harmadik generáció, vagyis az unokák felelőssége és feladata megtalálni azt az univerzális nyelvet, amelyet használva az elkövetkező generációk képesek lesznek átörökíteni azokat a tanulságokat és értékeket, amelyek a huszadik században keletkeztek. A klasszikus értékekkel és tabukkal foglalkozó film a filmkészítés folyamatának részleteibe is betekintést ad, képet rajzolva az Y-generáció korszelleméről.