Magyar filmekkel ünnepli a Barátság mozi a magyar kultúra napját: január 22-én, kedden fél hatkor az Oscar-díjas Nemes Jeles László új filmjét, a Napszállta című magyar-francia drámát vetítjük, nyolckor pedig Reisz Gábor Rossz versek című új magyar vígjátékát adjuk.
Harminc éve, 1989. január 22-én ünnepeltük először a magyar kultúra napját: a Himnusz kéziratának tanúsága szerint Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a költemény írását. Ez az ünnepnap ugyan még nem piros betűs, mégis lényeges és fontos mindannyiunk számára: ezen a napon a magyar kultúra egészére figyelünk. Ennek a napnak az apropóján országszerte rendezvények egész sora emlékeztet gyökereinkre, hagyományainkra, évezredes múltunkra. Ez az ünnepnap felhívja figyelmünket azokra a nemzeti értékeinkre, amelyeket a történelem forgatagában meg tudtunk őrizni, és továbbadhatunk utódainknak.
Történelmünkben a Napszállta tekint messzebb: Nemes Jeles második nagyjátékfilmje a XX. század születéséről szól, a vihar előtti vészjósló idill filmje, amelyben a pompás kalapok és lágy színű ruhák mögött már érezni lehet a romlás szagát. 1913-ban Budapestre érkezik az árvaként nevelkedett Leiter Írisz, hogy tragikus körülmények között meghalt szülei egykori kalapszalonjában dolgozzon. A divatos üzlet új tulajdonosa elküldi, de a lány nem enged, főleg miután megtudja, hogy van egy bátyja, akinek a nevétől sokan rettegnek. Leiter Írisz pedig lázasan keresi kezdi fivérét.
A Rossz versek már a közelmúltról szól. Reisz Gábor a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című sikerfilmje után ismét azokkal foglalkozik, akik a legjobban foglalkoztatják: az őt elhagyó lányokkal. A történet főhőse, a 30-as évei elején járó Tamás magánélete váratlanul darabokra hullik, amikor párizsi ösztöndíját töltő barátnője, Anna szakít vele. Tamás összetörve tér vissza Budapestre, és mivel a jelenben nem talál vigaszt, a múltjába merülve igyekszik választ kapni arra, hogy hol veszítette el önmagát abban a valóságban, ami az elmúlt harminc évben körbevette Magyarországon.
