Kárpáti György Mór második nagyjátékfilmje, a Jövő nyár volt a 12. Mozinet Filmnapok nyitófilmje, az alkotást pénteken láthatta a Barátság mozi közönsége. Vetítés után a forgatókönyvet is jegyző rendező volt a város művészmozijának vendége, aki Gruber Nóra, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ munkatársának vezetésével beszélgetett a nézőkkel a filmről.
Négy film premier előtti vetítéseire és az ezekhez kapcsolódó beszélgetésekre várja a Mozinet a partnermozik, köztük a Barátság mozi közönségét januártól áprilisig. Fehérvár művészmozija a hónapok első péntekén ad otthont a 12. Mozinet Filmnapoknak.
Az elsőként vetített Jövő nyár történetének középpontjában a Z generáció összezárt közössége és egy szerelmi háromszög áll. A helyszín egy nyári drámatábor, ahol két barát, a nyughatatlan, művészlélek Milán és a megfontoltabb Dani szemet vet a táborba újonnan érkező Annára, a tábort vezető tanárnő unokahúgára. A három fiatal a társaságból kiválva a saját útját járja, ezután pedig az események váratlan fordulatot vesznek. Egy év elteltével a diákcsapat visszatér a helyszínre, ekkor már Milán nélkül: a fiú időközben öngyilkos lett. Az emléke kitörölhetetlen nyomot hagyott bennük – közösen próbálják felidézni a történteket, és keresik a választ arra, vajon elkerülhető lett volna a tragédia.
A film a fiatalkori depresszióról és mentális zavarokról fest érzékien autentikus portrét. „A gyerekkor és a felnőttkor közötti dinamikus lét a változás korszaka. Érdekelnek ezek az elemibb élethelyzetek, a fiatal közösségek. Néha jobban, mint a felnőttek problémái” – mondta bevezetésként a rendező, aki nem titkolta, hogy azokról a témákról szeret filmet készíteni, amelyek folyamatosan foglalkoztatják. Ez a film a saját életéből táplálkozik: középiskolai osztálytársai és munkatársai között is akadt, aki önkezével vetett véget az életének.
A Jövő nyár a pandémia időszakában készült, ami megnehezítette a munkálatokat: a szereplőválogatás online, bemutatkozó videók segítségével történt, az első élő meghallgatást a járvány miatt egy parkban tartották – hangzott el a beszélgetés elején. A rendező azt is elárulta, hogy bár a film pontos forgatókönyvvel készült, mégis bekerültek improvizatív elemek: a fiatalok a táborba érkezés első pillanataitól rövid kis videókat forgattak egymásról és magukról, ezek közül több is látható a filmben.
A későbbiekben szóba került a szokatlan, töredezett narratíva, a kevés dialógus, a sok közvetett utalás, amiből kibontakozott a cselekmény. Az, hogy mi is történt az első évben, leginkább a második év visszaemlékezésiből derül ki, amikor osztálytársai felidézték Milánnal kapcsolatos élményeiket, érzéseiket.
A film elég sok kérdést hagyott nyitva, ezekre a nézők – köztük diákok, tanárok – a rendezővel közösen keresték a választ. Kárpáti György Mór a beszélgetésben többször is hangsúlyozta a közösségek szerepét, erejét, példaként említve, hogy a film 21 – az ország több pontján, sőt, határon túl élő – fiatal szereplője is közösséggé kovácsolódott, és bár élőben már ritkán találkoznak, de online folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással.
A rendező kiemelte, hogy a Jövő nyár nem szolgál megoldással vagy általános érvényességű igazsággal: célja, hogy diskurzust indítson el az öngyilkosság témájával kapcsolatban. Az ilyen tragédiákra sokszor nincsenek konkrét okok, magyarázatok, és a film sem erre keresi a választ – inkább bemutatja, mit okoz egy ilyen trauma a közösségben.
„Örömmel hallottam a Barátság mozi szervezőitől, hogy iskolai különvetítésre is ajánlották a filmet – bízom benne, minél több diákközösség él a lehetőséggel. Fontos dolognak tartom, hogy a szülők, tanárok, diákok körében felmerüljön ez a téma, és ne kezeljék tabuként a mentális problémákat. Azzal, ha szembenézünk ezzel a nehéz és fájdalmas jelenséggel, talán még időben észrevehetővé válnak a túlzóan negatív gondolatok első jelei” – mondta zárásként Kárpáti György Mór.
